Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.
Valaki más, ki mást ígér lehet, lehet, hogy még ma
átkísér az éj kihalt hídján, ne félj.
De üresen áll a másik part
idegen minden tér meg park,
odaát csak bánat várna rám,
legyen álmod szép, hitem úgysem tépi szét
a távolság mi közben ránk talált. ~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése