2011. december 7., szerda

Minden csalódás egy újabb lépés.

"A helyzetem túlzottan makulátlan, hisz hónapok teltek el. én csak vakon álltam önmagam mellett a félhomályban és nem láttam ki kéne most már szállni. még bent maradtam egy körre hogy később legyen mit megbánni. és most szenvedek nem teszek alattam a jövő léce rezeg néhány ember rajtam nevet hogy innen hogy nem tud felállni. Sajnálom ,hogy az emberek csak eddig tudnak látni."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése