hazudd a szemembe, hogy ha jó a nevedet üvöltöm
Mond ki még egyszer a nevem és én eltűnök az útból
És ha vége van a filmnek hidd el nem játszom le újból
De ez most kezdődik baszod mert én olyan utat vágok
Hogyha megszakad az elmétek az enyém hullik rátok
Mert én harapom a világot, nem simogatni jöttem
És ha hátranézel látod hogy a fél világ mögöttem.
Én egy legendát akartam faragni de tiszta kőből
Mégis valósággá dermedt amit leszívtam tüdőből
Az én utam olyan hosszú hogy te nem látod a végét
És csak akkor jó a buszú ha érzed a penge élét
Minden élet itt a földön túl átlátszó ahogy látom
És ha tehetném az összes nyomort kihordanám háton
Én egy jelenség, te ellenség, az ellenség meg elpusztul
Tűzfal van a szívem körül hidd el azon nem jutsz túl
csak találomra játszom, nem találom ki a szerepet
De szemembe egy szerpentin mutatja hol a szeretet
A lábam nyomába sem érnek azok akik lázadnak
ha beraksz otthon a hangom lesz a dísze a házadnak
A hazug embert együtt lövik le a sánta kutyával
engem csak fehér királynőkkel látsz nem sárga kurvákkal
én szülöm a stílust, nem a stílus szül engem
Az élet úgy nem ért engem ahogy te vágod a szlengem
Én a szarból építettem várat nem szar embereknek
És a napfény leszek nektek ha széllel szembe mentek
Mert minden ami ma elkezdődik az holnap véget ér
Csak te meg én a világ ellen meghalni az életért
A mosoly itt az arcomon már egyre inkább valódi
Csak egy kezet akarok fogni de az nem fog csalódni
Az élet oda dobott engem ahol mindig árnyék van
De ilyen kurva melegben hidd el hogy jobb az árnyékban
Akik lenéztek tegnap azok ma már csak leszopnának
De én olyan kemény drog vagyok hogy jobb ha le szoknának
Az utam felfelé visz még is csóró maradtam
De engem lájkol a világ mert széllel szemben haladtam
Én azért tudok szenvedni mert tudom hogy mit veszítek
ha túl feszít a harag hidd el mindenkit meg feszítek
Amúgy csak vagyok szívből és nem izomból
A nevem Tkyd leírom amit az elmém kigondol
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése