De a szívét lassan kirakod,
Majd rájössz ,hogy ez hiba volt.
Mert,van valahol egy másik lány,
Aki szépen lassan elsétál,
S többet vissza nem néz rád.
Az álom mindjárt végtér,
Sajnos későn döntöttél,
Én vártam de végetért,
Mintha már nem is én lennék,
Mára teljesen szétszedtél,
A ködben végleg elvesztél.
A perc elfutott,s az óra leállt,
Szívem dobbanása csendben megállt,
Távolban még hallatszik:'Viszlát!"
Egy út,mit mi jártunk most ketté vált.
Köztünk egyre nő a távolság.
A szívem távol vigyáz rád!
örökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése