2011. november 25., péntek

Akár..

Csillogó kirakat tükrében könnyes gyerek szemek az anyja rángatja minden nap egyre kegyetlenebb, mintha magadat látnád benne, bár eltelt pár év. A gyertyát fogod a viasz kezedre ráég, karácsony fekete fa alatt maradt ígéretek, valaki tényleg boldog, én csak színészkedek.Az élet arra tanít ne nézz senkit légy aljas hazug mosolyok asztalnál körbe rokonok ugyanaz minden egyszer kiégnek az égő sorok hullanak a díszek és a föld újra a pénztől forog. Sűvít a szél szúrja a szívem érzem az álmokat viszi messzire fújja a hitem, hallom mikor visszakacag, hogy szökik a reménnyel az ajtón át mi nyitva maradt. Fák alatt feszültség mert a srácaid nem bírnak együtt létezni a részeg faterral úgy, hogy nem szívnak. Üres boltok, polcok, lelkek kirámolva, nincs ünnep annélkül, hogy a szar szívedbe szivárognak.Kiharapják a lényeget belőled úgy mint a kutyák.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése