egy kis szünetre, melytől megnyugodhatnál.
Mindig egy oka van annak, ha nem érzed magad elég jónak.
Márpedig a nap végén nehéz ezt tenni.
Szükségem van arra, hogy egy kicsit elkalandozzon a figyelmem.
Csodálatos, felszabadító érzés.
Az emlékek eltűnnek belőlem.
Hadd legyek üres,és súlytalan és akkor,talán békére lelek ma éjjel.
Egy angyal karjaiban, elrepülsz innen, ebből a sötét, hideg hotelszobából és a végtelenségből, melytől félsz.
Kimenekít csöndes álmodozásod romjaiból.
Az angyal karjaiban vagy.
Talán ott vigaszra lelsz.
Belefáradtál a napok monotonitásába.
És bármerre fordulsz, keselyűk és tolvajok követnek téged.
S a vihar tovább tombol.
Te pedig továbbépíted a hazugságot amit azért találtál ki, hogy úgy tűnjön semmi sem hiányzik az életedből.
Az sem számít, ha még egyszer utoljára megmenekülsz.
Könnyebb hinni ebben az édes őrületben.
Ebben a ragyogó szomorúságban, mely térdre kényszerít
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése